Az Oroszlánfejű törpe kosorrú:

Nem sokkal a törpe oroszlánfejű nyulak (állófülűek) létrejötte után ez a változat a törpe kosorrúaknál is megjelent. Alapvetően ők normál törpe kosorrúak, karakterisztikus sörénnyel a fejük körül. Az állófülűekhez képest ez a sörény általában hosszabb és néha nem olyan dús.
Standardjuk még elfogadás alatt áll, ami azt jelenti, hogy vihetők kiállításra, és elegendő típusos egyed bemutatása után elismert fajtává válik. Jelenleg az angolok állítják ki őket ennek érdekében. (nálunk még nemigen ismerik őket)
Az oroszlánfejűek Európában igen elterjedtek, így hazánkban is. Ez annak köszönhető, (mivel egyébként nem az jellemző, hogy itt jelennek meg először az újdonságok) hogy a mutáció európai. De ez egyben kissé gátja is a gyors terjedésnek, mert pl. Amerikában egy új változat sokkal hamarabb "befut" , végigjárva az elismertséghez szükséges utat.

A standard teljesen egyező a törpe kosorrúakéval, így csak a lényeges eltérést a sörényt írom le.
A sörény: 5-7,5 cm hosszú, a fej körül körben helyeződik, ráterjed a nyak mögötti "V" részre is. A korona felett frufru van.
A sörény génből adódóan (ami az aljszőrzet meghosszabodására hat), a combon is szőrnadrág van. Ez a felnőtt állatok némelyikénél eltűnik, másoknál nem. A standard szerint csak a sörény kívánatos, de ez még változhat a véglegesítésig. (nálam a legtöbb nyúlnál két éves korig megvan, majd eltűnik a nadrág)
Itt kell szóbahozni a sörény gén öröklődését: egyszerű, domináns-recesszív öröklésmenetet mutat, amiből az következik, hogy amelyik nyúl hordozza, az fenotípusosan mutatja is a sörényességet. De: a gén duplázódva (tehát ha mindkét szülőtől örökli a nyúl), a nem tenyészthető, hosszú szőrű változatot eredményezi. Ebből következik, hogy jobb simaszőrű változattal keresztezve tenyészteni, így egygénes, tenyészthető oroszlánfejű, és nem hordozó (normálszőrű) törpe kosorrúakat kapunk. A duplagénes változatnak egyetlen előnye van: ha normálszőrű párt teszünk hozzá, 100% oroszlánfejű utódokat kapunk. Így jó típusú duplagénes nyulakat tenyésztésben lehet tartani. (Hátrányuk, hogy szőrük, mint az angóráké, nehezen karbantartható, gyakran kell kefélni, hogy csomómentes maradjon)

Forrás: Jolly Jumper Törpenyúl tenyészet honlapja

Oroszlánfejű nyúl

Ez a fajta viszonylag újkeletű, de egyre népszerűbb világszerte. Belgiumból ered, ahol svájci rókanyulat (ez nem törpe fajta) belga törpével keresztezve alakult ki. Egyes források szerint Jersey Woolie fajta is részt vett a kialakulásban. Az eredmény: egy rövidszőrű nyúl, sörénnyel a feje körül.
Mivel új fajta, ezáltal kissé kiforratlan még, valamint ebből adódóan országonként eltérő standardjai vannak.
Angliában a minél nagyobb és egyöntetűbb sörény a cél, Amerikában viszont a kicsinyítés is cél a szép sörény mellett. Ott egyre jobban hasonlít küllemileg a holland törpére. Nálunk is egyre elterjedtebb, viszont eléggé vegyes az állomány, akár testnagyság, akár sörényforma tekintetében.
A sörényességről tudni kell, hogy egy domináns gén okozza, amely aljszőr meghosszabbodást eredményez a nyak, a pofaalja, valamint a comb tájékán. A gén hatása nem egyöntetű, ezért előfordulhat nagyon szőrös, illetve kevésbé dús sörényű állat. De minden nyúl oroszlánfejűnek tekintendő, amelyiknek bármekkora sörénye is van (ez lehet akár csak egy-két szál a fülek között, sőt, olyan eset is előfordul, hogy kölyöknek igen nagy szőrű állat a vedléskor szinte simaszőrűvé válik). Mivel a fajta keverhető minden további nélkül a simaszőrű holland törpével, valamint születik az alomban sörénygént nem hordozó simaszőrű egyed is, így a változatok száma igen nagy.

A standard: (ez lenne a kívánatos, de hosszú még az út odáig)

Általánosságban: Erős, jól lekerekített test, kerek fej, jól kifejezett orrtájékkal. Közepes hosszúságú, jó csontozatú, egyenes végtagok, elég magas tartás, mely láttatja a mellkasi részt, és a sörényt (a nyúl nem fekhet, hanem ülő pozitúrájúnak kell lennie). A fül felálló, max. 7.62 cm (3 inch). (Láthatóan sokkal hosszabb, mint a holland törpénél, de már vannak törekvések a kisebbítésére.) Minden elfogadott színben létezik, de mivel még csak elfogadás alatt lévő fajta, így a következő színekben állítható ki (Amerikában. Nálunk ilyen megkötésről még nem hallottam, az angolok pedig elfogadják minden színben): vadas, piros szemű fehér, kék szemű fehér, fekete, thüringiai, sziámi.
A súly: kb. 1.7 kg (Amerikában ennél nagyobb nem lehet, mert az kizárást von maga után).
A sörény: jól fejlett, dús, körbeéri a fejet, de az arcorri rész és a szemek közti rész sima szőrű. A szőr 5-7.5 cm (2-3 inch) hosszú.

A szőrzet: a sörény kivételével normál hosszúságú az egész testen. A combokon, főleg fiatal állatokon, "nadrág" lehetséges, amely elnézhető, de nem kívánatos (ehhez csak annyit, hogy itt még viták folytak a standard leírásban, mivel a sörény gén a combokon lévő szőrzetre is hat, így általában egy jó sörényű egyednek a combján is nagy a szőr. Ez később, egy-két éves korban eltűnhet. Tehát vannak még érdekes dolgok, mivel a genetikát elég nehéz "megerőszakolni". Ilyen másik érdekesség, hogy kék szőrű állatnál kívánatosnak tartják a sötét szemet, pedig a kékséget okozó gén szürke szemet eredményez, nincs sötét szemű egyed ilyen genotípussal).
Hibák: hosszú szőrzet a fülön, finom fej, szegényes színezet, hosszú test, kifejezett szőr a combtájékon, hosszú szőr a tsten.
Kizáró hibák: sörény a fülön, a pofatájékon, foghibák, túlsúly, sörénytelenség.
Ide tartozik még a sörénygént duplán hordozó nyulak megemlítése. Ők túl szőrözöttek a standard szerint, így kiállításra nem vihetők, viszont tenyésztésben tartásuk indokolt, hiszen sima szőrű egyeddel párosítva 100% oroszlánfejű utódokat adnak. Ez szintén standard hiba, hiszen minden tenyésztő megtart ilyen egyedeket, viszont ha kiállításon nem bírálhatók, nem ellenőrizhető a küllem. Így talán ezen is változtatnak majd a végleges standardban. Tudni kell még, hogy ezeket a kölyköket már születéskor fel lehet ismerni. Ahogy szőrösödni kezdenek, a normálistól eltérően kopasz marad a test alsó fele, és itt csak később kezd nőni a szőr.
Az alomban születnek oroszlánfejűség gént nem hordozó egyedek is. Ezek teljesen normál szőrűek lesznek. Ha fajtatisztán akarjuk tartani az állományt, ezeket is be lehet venni a tenyész programba (mint fent volt már szó róla, a dupla oroszlánfejű génes egyedekkel párosítva "rendes" oroszlánfejűeket kapunk).
Mindezek figyelembevételével azt mondhatjuk, hogy az oroszlánfejűek tenyésztése nem egyszerű (de melyik fajtáé az?), viszont a kihívások kedvelőinek való feladat. Aki belekezd, olyanná alakíthatja saját tenyészállományát, amilyenné szeretné, mivel a nagy variabilitás ezt megengedi (persze, arra azért nem árt figyelni, hogy mindez standardon belül maradjon, vagy ki kell találni egy új standardot az általunk tenyésztett fajtához :o))
Sok sikert a kísérletezéshez!

Vétek Tímea